Căutare

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetõje, a külügyi bizottság tagja a jelentés kapcsán rámutatott: „A magyar szocialisták érdekeltek abban és bíznak benne, hogy Románia és Bulgária 2007-re az Unió tagja lesz. Bár a jelentés számos vonatkozásban kemény kritikát fogalmaz meg, esély és lehetõség van arra, hogy a két ország teljesítse a kritériumokat. Az európai szocialista frakció és a magyar szocialista delegáció is mindent megtesz, hogy elõsegítse Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását, és elkerülje a halasztást – ez a határon túli magyarság érdeke is.” Tabajdi hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni Romániának, a román kormánynak azt az önkéntes vállalását, hogy elfogadja a kisebbségi törvényt.
A kisebbségi törvény elutasítása minden magyarországi felszólalásban negatívumként jelent meg. Ez azért is fontos, mert a többi felszólaló is elsõsorban a negatívumokat hangsúlyozta: a korrupció, a közigazgatási hiányosságok, a határõrizet ügyét. A kisebbségi törvény újabb hiányosságot jelent, ami a dokumentumban nem szerepelt ugyan, de végleges elutasítás esetén a tavaszi országjelentésben mint teljesítetlen vállalás szerepelhet.
Gál Kinga fideszes képviselõ bírálta az országot. Mondandójából kitûntek az RMDSZ erdélyi ellenzékének az elégedetlenségei. Gál szerint felemásra sikeredett a Romániáról szóló országjelentés, amely a sok pozitívum mellett számos hiányosságot is felsorol. A képviselõ szerint „miközben hangzatos eredményekrõl hallhatunk, és a kisebbségi sorban élõ 1,6 milliós magyarság sorsának rendezettségérõl értesülünk, akárcsak a kisebbségi törvényt, a részmegoldások egyetlen darabját sem sikerül elfogadtatni”. Gál azt mondta: „ugyan a jelentés még pozitívumként emlegeti, a kisebbségi törvényt a román szenátus mégis elutasította.”
Gál úgy fogalmazott, hogy Romániában „szó sem eshet kulturális, de semmiféle autonómiáról, amely valóban megoldást jelentene a nagyszámú magyar közösség számára”. A képviselõnõ szerint Romániának a kisebbségekhez való hozzáállása és az egyházi javak visszajuttatásának gyakorlata is indokolja a kérdésfelvetést, valóban megfelel-e Bukarest a politikai kritériumoknak és valóban beszélhetünk-e mûködõ piacgazdaságról. Kétségtelen, a képviselõ szerette volna úgy jóllakatni a kecskét, hogy a káposzta is megmaradjon: közvetíteni az MPSZ, az SZNT és az EMNT nézeteit, ugyanakkor követni pártjának új politikáját, amely már nem késleltetné a keleti szomszéd csatlakozását.
A liberális Szent-Iványi István szerint közös európai érdek, hogy Románia 2007. január 1-jével csatlakozhasson az unióhoz. A képviselõ Románia hiányosságai között említette a Magyarország szempontjából is lényeges környezetvédelmi problémákat, az igazságügyi reformmal, a jövõ évi költségvetéssel, a romák helyzetével és a korrupció elleni harccal kapcsolatos gondokat.
Aggasztónak tartja, hogy a román szenátus elutasította a kisebbségi törvény tervezetét. Szent-Iványi azt szeretné, hogy a kisebbségek tagjai önálló, anyanyelvi állami felsõoktatási intézményben folytathassák tanulmányaikat.